Teleki Sámuel (utazó)

Ifjúkora

Az ásványtant, geológiát, földrajzot és csillagászatot tanult Teleki Sámuelt 1881-ben az Országgyűlés felsőházának tagjává választották. A politikai pályán ismerkedett meg Rudolf trónörökössel a Magyar Földrajz Tudományok Társaság elnökével, és annak feleségével, Stefánia hercegnővel, II. Lipót belga király leányával, a társaság fővédnökével.

1886-ban Rudolfék ösztönözték arra, hogy tervezett afrikai szafarija helyett inkább szervezzen expedíciót Baringo-tótól északra elterülő vidékre, túl azokon a területeken, amelyeket Joseph Thomson (1858–1895) skót utazó feltérképezett,hogy megtalálja a sivatagi tavat, amelynek létezését helyi legendák sugallták. A legendák szerint a sivatagban tenger van, amely körül óriások törzsei élnek, szigete pedig szörnyetegek és kísértetek otthona.

Az első út

Teleki gróf és útitársa, Ludwig von Höhnel osztrák tengerészhadnagy, 1887 februárjában hagyták el Panganit (Tanzánia) 400 teherhordóval, aRuvu folyót követve.

Ők lettek az első európai utazók, akik feltérképezték a Nagy-hasadékvölgy egy jelentős szakaszát. Teleki elsőként érte el a Kilimandzsáró hegy 5310 méter magasan húzódó hóvonalát, az első felfedező volt, aki a Kenya-hegyre lépett. Ez utóbbi hegyen 4300 métert haladt felfelé és ezután északra fordult, hogy felmérjen egy folyórendszert.

A folyókat követve jutott el 1888. március 5-én az először Jáde tengerként említett tóhoz, amelyet Teleki a trónörökösről később Rudolf-tónak nevezett el. 1975-ben átkeresztelték, a turkanatörzsről elnevezve, amely a partjain él.

Az expedíción felfedezett egy kisebb tavat is, amelyet Stefánia-tónak nevezett el. (Mai neve Chew Bahir, Etiópia déli részében.)

Gyűjtemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utazók megfigyeléseket végeztek a feltárt területek klímájáról, állat- és növényvilágáról is. Növények és állatok mellett több mint 400 néprajzi tárgyat is gyűjtött, a legtöbbet a maszai éskikuju törzsektől. Túlélve a bennszülöttek számos támadását és az éhezést, az utazók végül gazdag gyűjtéssel tértek haza és megalapozták a Néprajzi Múzeum Kelet-Afrika gyűjteményét. Számos fotót is hoztak magukkal, ezek a Kolozsvári Állami Levéltárban vannak, nagy részüket még azóta sem publikálták.

A Kenya-hegyen élő egyik óriás Lobelia fajt a grófról Lobelia telekii névre keresztelték. Egyéb, Teleki nevét őrző növényfajok: Plagiochila telekiana moha, Dorstenia telekii, Erigon telekii,Conyza telekii, Aeschynomene telekii, Triumfetta telekii (a Telekia speciosa vagy telekivirág a másik Telekiről kapta a nevét). Höhnelről egy kaméleonfajt (Trioceros hoehnelii), egy növénynemzetséget és tizenegy növényfajt neveztek el.

A Teleki-vulkán felfedezése

A Turkana-(Rudolf-)tótól délre, Teleki a Suguta kiszáradt folyó völgyében felfedezett egy aktív vulkánt, melyet Höhnel Telekiről Teleki-vulkánnaknevezett el, melyet mind a mai napig így hívnak. Hazafelé menet 1888 októberében Mombasa mellett elérték a kelet-afrikai partvidéket.

A második, sikertelen út

Továbbhaladva megálltak Ádenben, ahol Telekiben megszületett az elhatározás, hogy egy későbbi expedíció során az Etióp-magasföldet utazza be és északról közelíti meg az Afrikai Nagy Tavakat. Erre azonban már nem került sor. 1895-ben a gróf még egy utolsó sikertelen próbálkozást tett, hogy megmássza a Kilimandzsáró 5895 méteres csúcsát. Hosszú betegség után Budapesten halt meg.

1886 és 1895 között írta meg a Kelet-afrikai napló című művét magyarul. Von Höhnel szintén írt egy hosszú beszámolót az utazásról.


WIKIPÉDIA